A méhcsalád népességét a királynő (anya), a dolgozó méhek és a herék alkotják. Az anya egyetlen feladata a szaporulat fenntartása - lerakni a petéket, melyekből a méhek fejlődnek. A herék a hímnemű méhek, melyek az anyát megtermékenyítik. A többi teendő mind a dolgozókra hárul. Ők szintén nőneműek, de képtelenek a szaporodásra (kivéve egy-két határesetet, de erről majd egy másik cikkben fogok írni).  A feladataik közé tartozik a lárvák és az anya táplálása, a család és lakhelyük védelme, a lépek építése, a kaptár tisztántartása, fertőtlenítése.

Már az ókori egyiptomiak is tudták, hogy a méznek nem csak az egészségre van jó hatással, de a szépsére is. Bőre szépségének és fiatalságának megőrzésére Kleopátra is használta.

A méz csodálatos tulajdonságait újra felfedezve napjainkban is már nem csak az élelmiszer-és a gyógyszeripar hasznosítja, de egyre gyakrabban találkozunk a méz és egyéb méh termékek felhasználásával a kozmetikai iparban is.

     Próbáljunk meg ti is más szemszögből is tekinteni a mézre, ne csak mint édesítőszerre a teához, receptek hozzávalójára, felső léguti panaszok csillapítójára stb., de úgy is mint egy szerre, mely nem csak a belső egészségünket tartja formában télen, de a külsőnket is.

A propolisz (méhszurok) ismertetésében említést tettem a gyógyító hatásáról. Több féle formában használatos:

• feldolgozás nélkül, olyan állagában, melyben a méhész hozzá jut a kaptárból
• poralakban
• kenőcsökben
• tinktúrában.

Én a propolisztinktúrát készítem és használom. Ez elkészítését különböző arányokban és móddal írja az egyes szakirodalom. Nálam a bevált módszer a következő:

100 gr mechanikusan tisztított propoliszt, melyből eltávolítom a szennyeződést (fadarabkákat, viaszt, méhek tetemeit stb.) bele teszek egy sötét, kupakkal lezárható üvegbe és leöntöm 800 ml 80% alkohollal.

A méz kedvező hatását a szervezetünkre a rendszeres fogyasztásával sokszorozhatjuk és ez jelentkezni fog akkor is ha csak kisebb mennyiségben fogyasztjuk. Pl. kenyérre kenve, teában, egy pohár tiszta vízzel reggelente, langyos tejjel lefekvés előtt.

Magas tápértéke miatt – mely megfelel két tojásénak – nagyon értékes élelmiszer. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy napjainkban az élelmiszeriparban egyre gyakrabban használják különböző termékek előállításánál, hogy növeljék azok tápértékét, minőségét.

Már a régmúlt időben is ismerték. A cukorrépa termesztés és a belőle való cukorgyártást megelőzően édesítésre a mézet és a gyümölcsöket használták eleink. A méz jelentős szerepet játszott a népi orvoslásban is.

A méz összetevői: 30-35%  szőlőcukor (glükóz), 35-40% gyümölcscukor (fruktóz), 2-10% egyéb szacharinok, 2-12% dextrin, 0,1-0,5% fehérje, 0,1-0,3% ásványi anyagok, 18-22% víz.

A méz fehérje tartalmának összetevői különbözőek és függnek a méz fajtájától és eredetétől.

     A növényeket két nagy csoportba sorolhatjuk az alapján, hogy a beporzásuk a szél vagy a rovarok segítségével történik. A rovarok által beporzott növények megtermékenyítését 75-80%-ban a méhek végzik, miközben gyűjtik a nektárt és a virágport. 

A virágport a lábukon lévő kosárkákban szállítják a kaptárba, ahol a lépek sejtjeiben raktározzák. A virágpor a lárvák és a fiatal méhek táplálékául szolgál.

     A virágpor színe és összetétele függ a növény fajtától, melyről származik.

     A propolisz magyar neve méhszurok. A méhek által gyűjtött természetes vegyülék, mely 50-60%-ban gyantaféléket és balzsamokat, 30%-ban viaszt, 6-10%-ban illó olajakat, 5%-ban virágport és kisebb mennyiségben nyomelemeket tartalmaz. A pontos összetételét befolyásolja az is, hogy a méhek milyen növények rügyein, kérgéből, bimbójaiból gyűjtötték.

     A méhek fertőtlenítő-, tartósító- és építőanyagként használják. Mint vékony lakkal bevonják a kaptár belső falát, a kereteket és egyéb részeit lakóterüknek, így azt fertőtlenítik és konzerválják. A réseket betömik vele, hogy megakadályozzák a hőveszteséget és biztosítsák a páratartalmat.